Az útkeresés számomra nem ér véget a házaknál, a stílusbeli korlátok átlépése után szinte már önként megnyílnak a műfaji korlátok is. Ötven éves koromra már nemcsak tudtam, de meg is tapasztalhattam, hogy az építészet valóban esszenciája a művészeteknek. Rejtve, vagy direkt, csöndesen, vagy harsányan, de benne foglaltatik a képzőművészet szobrokkal, az épület szoborszerűségével, a festészet a színkompozíciókban, a zene kottafüzetként homlokzati lyukasztásokban, vagy a költészet a ritmussal...